Egyre több pácienst érint a szívféreg fertőzöttség. A klímaváltozás magával hozta a vektor lepkeszúnyogok közép-európai, így magyarországi megjelenését is és hazánkban is egyre nagyobb területen fordul elő ez a betegség. Jelentős betegségről beszélünk, mert akár halálos kimenetele is lehet fertőződésnek.
A ragadozók szívférgességét a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza. A féreg kifejlett egyedei átlagosan 12-30 cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő ereiben élősködnek. A féregfaj természetes gazdája a kutya. A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg (amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában) 0,3 mm nagyságú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban tüneteket nem okoznak, a kutyában közvetlenül tovább nem fejlődnek, vagyis nem lesz belőlük kifejlett féreg. Amennyiben azonban a fertőzött állaton egy szúnyog vért szív, és közben mikrofiláriákat vesz fel, a szúnyog szervezetében a lárvák fejlődésnek indulnak. Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek.
Ezt követően, ha a szúnyog ismét vért szív egy újabb gazdán (vagy akár ugyanazon), ezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak a gazda szervezetébe. A bőr alatti szövetekben, vagy az izomszövetben 2-3 nap alatt negyedik, majd két-három (vagy több) hónap után ötödik stádiumú lárvává alakulnak. Ez utóbbiak a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb 3 hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan 6-9 hónap telik el. A kifejlett férgek 5-7, vagy akár több évig is élhetnek. A kifejlett férgek elsősorban a tüdő verőereiben élnek. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, és esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben is találkozhatunk velük.A fejlődési ciklusban kulcsszerepet játszik a szúnyog. Szúnyog nélkül a mikrofiláriák fejlődése megakad. A betegség kutyáról kutyára közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a parazitát.
A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehezített légzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője hívhatják fel a figyelmet a betegségre.
A kutyák fertőzöttségének megállapítására rutinszerűen két módszert alkalmaznak. Egyrészt a kifejlett, megtermékenyített nőstény által a véráramba bocsátott első stádiumú lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat keresnek a vérkenetben mikroszkópos vizsgálattal. Pozitív vizsgálati eredmény még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állat szívféreggel fertőzött. Egy rokon faj, a bőrférgességet okozó Dirofilaria immitis is hasonló módon fejlődik, és a megtévesztésig hasonló küllemű mikrofiláriákat bocsát a véráramba. A szívférgesség kimutatására rutinszerűen alkalmazott másik módszer egy, a kifejlett nőstény szívféregben megtalálható anyag gyorsteszttel történő kimutatása a vérből. Ez a vizsgálat az állatorvosi laboratóriumok mellett már a legtöbb rendelőben is elérhető. A gyorstesztekhez mindössze 1-2 csepp vérre van szükség a kutyától, az eredmény 10 perc alatt megvan. Kétes esetben érdemes lehet más gyártó gyorstesztjét is igénybe venni, illetve a szívféreg DNS-ét kimutató laboratóriumi PCR vizsgálatot végeztetni. Ez utóbbi az elérhető legpontosabb, egyben sajnos a legköltségesebb vizsgálati eljárás.
A szívférgesség tipikusan az a betegség, amit viszonylag egyszerű megelőzni, míg a már megbetegedett állat gyógykezelése igen kis százalékban eredményes.
Kölyökkutyák esetében legkésőbb nyolc hetes életkorban meg kell kezdeni a védekezést. Az első kezeléshez képest fél évre, azt követően pedig évente ajánlott szűrővizsgálatot végezni ezeken a kutyákon. A 7 hónapos kor feletti kutyák esetében (amennyiben azoknál korábban nem alkalmaztak szívférgesség megelőzésére alkalmas szereket) a védekezés megkezdése előtt szűrővizsgálatot kell végezni, és azt fél év múlva, majd évente egyszer ismételni.
Hogyan védekezhetünk a szívférgesség ellen?
A rácsepegtető oldatoknak és nyakörveknek csak bizonyos szúnyogfajok ellen van bizonyítottan megbízható hatása, illetve egyes fajok ellen az átlagosnál jóval rövidebb ideig hatnak (így például akár 2 hetente szükséges lenne spot-onnal kezelni a kutyánkat). A megelőzés alapvető szerei mind a lárvaölő tulajdonsággal bíró makrociklikus laktonok csoportjába tartoznak. Ilyenek a hazánkban rácsepegtető oldat formájában elérhető moxidectin és selamectin, valamint a milbemicin-oxim tartalmú tabletták. Megfelelő alkalmazás esetén ezek a szerek jó hatékonyságúak és biztonságosak. Akár spot-onról (rácsepegtető oldat), akár tablettáról van szó, az előírás szerint 30 naponta ismételni kell a kezelést. Az American Heartworm Society jelenlegi ajánlása az egész éven át történő folyamatos (30 naponkénti) kezelés kutyákra törzskönyvezett lárvaölő szerekkel. (Forrás: www.kutyabarathelyek.hu)
Ismeretterjesztő videó a betegségről: https://www.youtube.com/watch?v=yfzN258Cfcw
További információk: www.szivfergesseg.hu