Az állatorvosi műtétek nagyobb része tervezett műtét, így van lehetőség arra, hogy az állat tulajdonosa felkészítse az állatát a műtéti beavatkozásra, illetve maga is felkészüljön erre.

Mire figyeljünk műtéti beavatkozás előtt?

A műtétet megelőzően legyünk figyelemmel az állat közérzetére, étvágyára, mozgására, bélsár és vizeletürítésére.
Gondolja át, hogy az állat  átesett-e már korábban altatással járó beavatkozáson, műtéten, jelentkezett-e bármilyen komplikáció a korábbi beavatkozásoknál, illetve tapasztaltak-e védőoltás vagy gyógyszer beadását követően allergiás reakciót. Ezek mind fontos információk az állatorvos számára a beavatkozás megkezdése előtt.

A megbeszélt műtéti időpont előtt az állat 12 órát koplaljon. Ettől egyes esetekben eltérhetünk, de ezt mindig külön jelezzük. Ivóvíz korlátlanul adható műtét előtt is.

Legyen figyelemmel arra, hogy az állatnak a műtét előtt lehetősége legyen vizelet- és bélsár-ürítésre!

Mire figyeljünk műtét után?

A bódításon vagy műtéten átesett állatot otthon felügyelni kell, és az állat a hazaérkezést követő 24 órában nem hagyható magára. Kérjük, biztosítson az állatnak zárt, télen fűthető helyet, ahol az állatot felügyelni tudja a műtét utáni órákban.

Az állatokat a bódítás, illetve operáció után legalább két óra elteltével adjuk haza, általában éber állapotban. Előfordulhat azonban, hogy a műtét napján és az azt követő napon az állat kábult, mozgása koordinálatlan. A bódítást vagy altatást követően előfordulhat, hogy az állat nyálzik, öklendezik, többször hány, remeg.

A műtétről hazatérve 12 órán belül ne egyen az állat, vizet viszont ihat. Elesége ezt követően lehet  valamilyen könnyen emészthető táplálék: leves, sovány hús, rizs vagy beáztatott kutyatáp, illetve kutyakonzerv. Kerülendő eleségek a csont, zsíros ételek, nyers hús, tej.
Puha és meleg fekhelyet kell biztosítani a kutya/macska számára, melegítőpárnát vagy melegítő lámpát azonban nem javaslunk.

Az állat sebét az állatorvos javaslata szerint védeni kell, leggyakrabban kötéssel, műtét utáni ruhával vagy védőgallérral. Ha az állat védőgallért visel, figyelni kell, hogy tud-e a gallértól enni és inni, és érdemes megemelni az állat tálját, hogy hozzáférjen az eleséghez/vízhez.
A legtöbb műtéti beavatkozást követően a műtét másnapján kontrollvizsgálatot javaslunk. Varratszedésre a műtét jellege szerint, de általában a 10-14. napon kerül sor.

Amennyiben megoldható, az állat hazaszállítását autóval kell végezni, hazaéréskor pedig ne ugorjon ki az autóból, hanem kiemeléssel segítsük.

Fájdalomcsillapítót minden operáció közben, illetve után adunk az állatoknak. Gyógyszer adása a műtétet követően az állatorvos utasítása alapján történik, amelyről mindig adunk otthonra leírást segítségképpen.
A műtétet követő első napokban az állat nem megszokott módon, esetleg agresszívan reagálhat érintésre, mozgatásra. Ilyenkor a balesetek megelőzése érdekében erre fokozottan ügyelni kell!

Bizonyos műtéteket követően az első kontrollvizsgálatig a vénakanült az állat lábában hagyjuk, amely nem okoz fájdalmat az állatnak, legfeljebb az azt fedő kötés okozhat egyes egyedeknél nyugtalanságot. Ha a kutya mégis eltávolítja a lábából a kanült, nem történik tragédia, arra azonban figyelni kell, hogy ne egye meg a műanyag kanül vagy a kötszer darabjait!

Varratszedésig a kutya sétáltatható, de komoly fizikai terheléstől óvni kell, más kutyákkal való játék nem ajánlott.

Bizonyos műtéteket követően a fent leírtaktól eltérő ellátást igényelhet az állat, ilyen esetekben erre külön felhívjuk a figyelmet.

Milyen váratlan esemény vagy tünet esetén szükséges az állatorvost értesíteni műtétet követően?

Az állatot elbocsátó állatorvos vagy asszisztens a műtétet követően tájékoztatja a tulajdonost, hogy probléma esetén melyik állatorvos, meddig és milyen telefonszámon érhető el.

Szerencsére ritkán, de bármilyen beavatkozást követően adódhatnak olyan váratlan események, amelyre nem számít sem az ellátó személyzet, sem az állattartó, ezért felsorolunk néhány olyan tünetet, amikor az állatorvost értesíteni kell, illetve ügyeletes állatorvost kell keresni:

• A műtéti sebből származó nagyfokú (folyamatosan szivárgó, csepegő) vérzés esetén.
• Ha az állat, szólításra, érintésre nem reagál, elájul.
• Ha hasa felpuffad, dobszerűen feszessé válik.
• Fentieken kívül bármilyen, a tulajdonos számára aggodalmat okozó tünet esetén.

Ritkán a műtétet követő napokon is adódhatnak komplikációk, ezek általában nem igényelnek azonnali ellátást, de értesíteni kell az állatorvost. Ezek közül a leggyakoribb a műtéti seb duzzanata, kipirulása, esetleg gennyesedése. Ez adódhat a seb nyalása, dörzsölése, vakarása miatt, előfordulhat nagyon ritkán egyedi érzékenység, akár a felhasznált fertőtlenítő szerekre, varróanyagokra vagy a sebet fedő kötszerre is.

A második leggyakoribb komplikáció a bőrvarratok kinyalása, kiszakítása. Ennek elkerülése miatt fontos a seb védelme kötéssel, műtét utánii ruhával, védőgallérral. A legtöbb sebet rétegesen zárjuk, így a tulajdonos által látható bőrvarratokon kívül egy, két (esetleg három) varratsor van. Így, ha az állat a bőrvarratokat kinyalja, kitépi, a seb ettől még nem nyílhat meg, de az állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.

Minden bódításban vagy altatásban végzett beavatkozás kockázattal jár. Az orvosi és állatorvosi ellátás kapcsán előfordulhatnak nem várt események, szövődmények, melyek sajnos a leggondosabb ellátás mellett is jelen lehetnek. Ezeket azonban minimálisra lehet csökkenteni. Bódítás esetén az állat nyugtató, szorongásoldó gyógyszereket kap, amelyek sokszor felületes, alváshoz hasonló állapotot okoznak. Ez az eljárás alkalmas fájdalommal nem vagy csak kis  mértékben járó beavatkozásokhoz (pl.: fogvizsgálat, fülvizsgálat). Amennyiben fájdalommal járó beavatkozást kell végezni, akkor műtéti altatás, azaz teljes érzéstelenség létrehozása szükséges.

Mi történik az állattal a műtéti beavatkozás előtt?

• Tervezett beavatkozások előtt a legtöbb esetben a bódítást vagy műtétet megelőzően vérvizsgálatot végzünk. Kivételt tehetünk fiatal, egészséges állatok rövidebb műtétei előtt.
• Az állat átvételével egy időben, minden állatnak külön műtéti lapon rögzítjük az adatait, a beavatkozás módját, a testtömegét és a legfontosabb kórelőzményi adatokat. Tájékoztatjuk az állattartót a beavatkozás várható időpontjáról, és arról, hogy mikor fejezzük be.
• Amennyiben az állatot már ismerjük, már a megérkezését követően megtervezzük a bódítását vagy  altatását a beavatkozás jellege, az állat egészségi állapota és kora alapján.
• Minden kutya és macska bódítás vagy altatás előtt fizikális vizsgálaton esik át (testhőmérséklet mérés; a szájüreg és nyirokcsomók, nyálkahártyák vizsgálata; a szív és a tüdő hallgatózásos vizsgálata; a has áttapintása; nemi szervek vizsgálata). Ha a fizikális vizsgálat során bármilyen eltérést észlelünk, a  beavatkozást nem kezdjük el, a tulajdonost tájékoztatva kiegészítő vizsgálatokat javaslunk, és a bódítást vagy műtétet elhalasztjuk.
• A legtöbb állatot műtét előtt premedikáljuk, azaz olyan gyógyszereket adunk be, melyek oldják a szorongásukat, csökkentik a félelemérzetet, és a további gyógyszerek vagy altatógáz felhasználást csökkentve az anesztézia biztonságosabb, az ébredési szakasz lerövidül.  A  beavatkozás jellegétől függően, megfelelő hatáserősségű fájdalomcsillapítót minden állatnak adunk.
• Vénakanül behelyezésével az altatás bevezetésére és fenntartására alkalmazott gyógyszerek  kiszámíthatóbban adagolhatók. Infúzió adása azért szükséges, mert az altatószerek általában csökkentik a vérnyomást és a vér átáramlást az egyes szervekben, az ennek következtében kialakuló oxigén- és táplálóanyag-hiány a későbbiekben káros folyamatokhoz vezethet.
• Kutyáknál minden esetben, macskáknál magasabb kockázati csoportban a légcsőbe légcsőtubust vezetünk, intubáljuk. Gépi altatásnál ezen keresztül kapja az állat az altatógázt és az oxigént, injekciós altatásnál pedig szükség esetén az oxigént.
• A műtéteket műtőben végezzük, a műtéti sterilitás betartásával. Minden műtét során minimum egy állatorvos és egy asszisztens van jelen.
• Altatás alatt az állatokat monitorozzuk. Ez azt jelenti, hogy műtét közben műszerrel folyamatosan figyeljük az állat szívverését, légzését, vérének oxigén telítettségét, és EKG-görbéjét.
• Műtét után az állatot a teljes ébredéséig felügyeljük, nem hagyjuk magára. A tulajdonost ilyenkor telefonon tájékoztatjuk, hogy körülbelül mikor vihető haza az állat.